P. Gergő Beszámolója

Na írok én is valami élménybeszámolófélét, ha már szinte az egész hétvégét a játékkal töltöttem. Előre szólok hogy lesz benne pár spoiler a smuggler történetszállal kapcsolatban.

Már hétfőn letöltöttem a klienst, és már nagyon vártam hogy végre aktívvá váljon az a bizonyos play gomb. Pénteken öt órakor egyből be is logoltam, és azon csodálkoztam hogy miért csak egy angol nyelvű eu-s szerver van, de mivel láttam hogy 1 perc múlva már szinte az egész szerver full ezért gyorsan rácsaptam cselekedtem (10 perccel később már ezres sorok voltak). Ezután számomra magától értetődő módon: Republic oldal, majd smuggler, ezután a fajon elgondolkodtam, de végül is a mirialan mellett döntöttem, mert human azért mégsem akartam lenni, a cyborg fej-implantok bénák szerintem, a twileknél nem tetszett hogy a lekkuk csak hátul lóghatnak, a zabrakot meg sosem szerettem mint fajt. Úgyhogy elkészítettem mirialan male smuggleremet. Itt egy kicsit el is időztem mint minden más játékban is ahol lehetőség van a karaktergenerálásra.

Utánna jött a star wars logó, majd a bevezetés a sztoriba aztán az első párbeszéd. Itt még örömmel konstatáltam hogy milyen jól fut, aztán amikor vége lett és elkezdődött a tényleges játék, majdnem hozzávágtam a gépet a falhoz, mert az fps-em valahol 10-15 körül ingadozott, nekiálltam alacsonyabbra állítani a grafikai beállításokat de ez sem segített. Aztán amikor a szabadba kilépve megláttam az egymáson keresztül-kasul szaladgáló mindenféle fajú/nemű/testalkatú smugglerek tömegét rájöttem mi okozza a bajt. De ez a harmadik, negyedik küldetés környékére normalizálódott, és a játék végre élvezhetően és simán futott, úgyhogy innentől kezdve nem volt technikai akadálya annak hogy végre játszak (azért megjelenésig némi ramot még beszerzek).

Az Ord Mantellen töltött időre nem igazán emlékszem, mert a játék annyira magával ragadott már a korai szakaszban hogy csak mentem előre és csináltam a questeket és vártam hogyan alakul a történet. A wowhoz képest ez elég pozitív volt, ahol általában csak felvettem a küldetéseket, el sem olvastam a szöveget, végrehajtottam aztán leadtam és közben görcsösen meresztettem a szememet az xp barra hogy mikor lépek már szintet. Itt a párbeszéd rendszer révén viszont, nem tápolunk hanem haladunk a történetben, amit a sajátunknak érzünk annál is inkább mivel a karakterünknek jelleme van, és hogy milyen, az rajtunk múlik. A voice actingnak köszönhetően pedig a legjelentéktelenebb questgiver is emlékezetes marad. Az egyetlen negatívum talán az, hogy a sidequestek nagy része itt sem túl ötletes, de azért van jó pár ami túlmutat a keresd meg az elveszett tepsimet/nagyanyámat szinten. A lightside/darkside döntésopciók (már ahol vannak) pedig nagyon feldobják a questeket. Én általában mindig lightside mellett döntöttem, és érdekes volt egy olyan csempészt játszani aki azért mégiscsak erkölcsös és segít a bajbajutottakon (emlékszem mennyire ironikus volt amikor az Esseles flashpointban a jedi társam feláldozta volna a legénység egy részét egy ponton, illetve a birodalmi hajón hagyta volna a szenátort, de mindkétszer az én választásom érvényesült).
A világ egészen magával ragadó (tudom klisének hangzik, de most tényleg ez a legjobb kifejezés amit használni tudok) a grafika is rendben van, nekem egyedül néhány karakter nem tetszik, pontosabban inkább a karakterek "karikatúraszerű" jellege, meg az hogy kicsit olyan gyurmaszerűek (tudom hülyén hangzik de nem tudok jobb szót találni rá), bár mondjuk a nagyfelbontású textúrák és az öltözékek kárpótolnak.

Ord Mantellt letudva és Coruscantra érve kicsit elszomorított a tény, hogy a hajóm megszerzésére még várnom kell. Ez a bolygó viszont hihetetlenül király volt (bár a vége felé untam már egy kicsit, főleg hogy egy idő után már az értelmét sem láttam csak azt, hogy megint egy újabb terület, megint egy újabb banda akik nagyon sok gondot okoznak, de most hogy itt vagyok majd mindent megoldok egyedül), a felhőkarcolókkal, a szenátus épületével, a cantinákkal és sok egyébbel. A fő történetszál itt is erős, főleg ezzel a gambler-playboy arccal aki végig segít nekünk hogy visszaszerezzük a hajót, meg a mon calamari kormányügynökkel. Itt is volt egy csomó jó választási lehetőség a sztori során és itt szereztem először darside pontot abban a reményben hogy lehet majd valami egy szenátornő meg a karakterem között ha úgy döntök hogy nem beszélek senkinek a tudomásomra jutott régi bűneiről, de hát ezt benéztem, bár nem is tudom mit vártam egy szenátortól. De legalább nevettem egy jót, ez nagy erénye a játéknak hogy időről időre tényleg vicces, úgy mint a KotOR volt anno, de egy kicsit még jobb is, hiszen itt a saját karakterünknek is van hangja és nemegyszer vettem észre magamon hogy hangosan röhögök egy-egy "válaszomon". A male smuggler szinkronszínésze kiváló munkát végzett.
Ja közben ugye AC-t  is kellett választanom és a gunslinger mellett döntöttem, bár utána egy ideig arra gondoltam hogy a scoundrel jobb döntés lett volna a healer szerep miatt, de dpsként is mindig találtam csapatot a többfős questekhez vagy flashpointokhoz. Ja igen, a több fős questek egy része inkább nevezhető instának mint questnek, de pozitívum, hogy kell hozzájuk némi agy is, vagy egy kis odafigyelés, nem úgy mint wowban ahol low lvlen azért minden insta elég easy mode volt. És az is tetszik hogy a játék nem szorítkozik annyira a klasszikus csapatleosztásra (legalábbis low lvl-en), bár egy healer sosem árt. Ha pedig nem tudunk elég embert szerezni, akkor a companionok egész jól helyettesíthetik őket, Esselest például egy jedi sentinellel és a két companionunkkal nyomtuk le, úgyhogy healer nem is volt, bár ezt a flashpointot amúgy is még könnyen abszolválhatóra tervezték. Jártam egy alkalhommal Hammer Stationben is, az viszont annyira nem hagyott mély emlékeket bennem.

A gunslinger amúgy király, iszonyatosan menő a két lézerpisztoly, a skillek is jól néznek ki bár néha egy-egy szintlépéskor már kerültem a bőség zavarától amikor újabb és újabb képességeket kaptam, de azért hamar rájön az ember hogy mi az amit használni fog hosszútávon és gyakran. Az egyetlen ami idegesítő, hogy hosszabb fightokon könnyen kifogy az ember az energiából és ezen az energy visszatöltő ability sem segít sokat, de gondolom ez idővel meg gearrel változik majd.
Coruscantot letudva és a hajót megszerezve egy kicsit csalódott voltam és hiányérzetem támadt, egyszerre nem tudtam merre induljak (elsőre az sem esett le hogy ez a kincsvadászos quest-sorozat (amit az újdonsült társunk ajánl fel) a fő sztoriszál folytatása) plusz még az is zavart hogy nem fejeztem be coruscantot úgyhogy gyorsan visszamentem és letudtam az utolsó helyhez (The Works) tartozó mellékküldetéseket is. Amit nem bántam meg, hiszen így egy kis időre járhattam a sithek által lerombolt jedi templomban is.

Ezután Taris felé vettem az irányt, amit már régen is utáltam (emlékszem milyen elégedettséggel töltött el a tudat amikor Darth Malak az egészet porig rombolta), de itt ha lehet még visszataszítóbb bolygóként tér vissza, az elmúlt háromszáz év nem volt túl kegyes, úgyhogy összeségében végig undorodtam ettől a helytől egy kicsit, de azért volt pár quest ami tetszett, főleg azok amikben feltüntek Revan itteni tevékenységére vonatkozó utalások is. Különösen tetszett az amikor a háromszáz évvel korábban lezuhant Endar Spire belsejében ismét elindult a KotOR elején lévő zene. Az már kevésbé tetszett hogy a belülről teljesen máshogy nézett ki (úgy tünik az elmúlt évszázadokban a kalózok átépítették). Tetszett Rukil feltünése is (igaz csak holorekordok formájában), és az is amikor az orvosi csoport vezetője arról beszélt hogy a bolygó pusztulása előtt Revan "állítólag" segített egy itteni orvosnak és megszerezte a rakghoul-kór ellenszerét. Szóval azért voltak pozitívumai is a Tarison eltöltött időnek. És itt véget is ért számomra a történet, mert több poént már nem akartam lelőni a sztoriból megjelenésig. A többi klassz közül egy pillantás erejéig belenéztem a BH-ba és a jedi knightba, de azokról túl sokat nem tudok nyilatkozni.

Röviden összefoglalva hatalmas élmény volt a játék (majdnem pozitív csalódást írtam), még így a végén ami eszembe jutott: az űrcsatás questek, is nagyon jók, ezek felül múlták várakozásaimat, az sem zavaró hogy ennyire arcade a dolog és legalább nem csak arra használjuk a hajót hogy furikázzunk. A társak is (bár eddig még csak Corso csatlakozott hozzám) szintén nagyon feldobják a játékot, sosem érezzük magunkat egyedül. A gear és a fegyverek jól néznek ki, és tetszik hogy már low lvl-en is fejlesztgethetők. Tetszik az is hogy többfajta reward van, ezért ha jobb egy adott cuccunk mint amit a quest adna, választhatjuk az adott bolygó "badge-ét" amiből olyan geart tudunk kivenni ami valószínűleg jobb mint az általunk aktuálisan használt. Ha egy kívánságom lehetne, akkor örülnék ha mondjuk beraknák a játékba a pazaakot amit játékosok egymás ellen játszhatnának, de előtte természetesen itt is össze kellene szednünk egy paklit mint KotORban.

Hát ennyi lenne remélem nem lett túl hosszú

Üdv: Gergő

U.i.: Képeket nem nagyon sikerült készítenem mert minden screenshotom fekete lett, csak akkor oldódott meg a probléma amikor windowed módba tettem a játékot, de azért mellékeltem egy képet a karimról.